Titánok Harca

Nem az a fajta film amiről véleményt kívántam volna megosztani, de véletlennel határos megtekintése mégis erre késztet. Mert van annyi jó érzés bennem hogy aki megtisztel azzal hogy olvas, annak tartozom viszonzás kép jó indulattal, és mi mást mondhatnék azoknak: Ne nézd meg ezt a filmet. Ne nézd meg, ha egy hangulatos görög mitológia filmre vágysz. Ne nézd meg, ha egy tökös akció filmet akarsz látni. Ne nézd meg ha 3D hatásra vágysz. Ne nézd meg !

Szellemileg leharcolt dialógok teszik fárasztóvá az amúgy is nyögvenyelős ütemét a filmnek. Sokszor látott díszletek közt Xena részeket megszégyenítő profizmussal vezet be minket a rendező a Görög monda világba. Egy füstszűrőre ráférne a film teljes története, karakter rajzaival együtt. (A történet több helyet foglalna)
Az amerikai panel pátoszt olyan mértéktelen használták hogy egy egész lakótelep kijönne belőle. Mélysége, íze, szaga, bűze nincs a filmnek, mert annyi egyedi öletettel sem operál hogy legalább perceket kapjunk a filmtől, ne csak úgy érezzük hogy adunk. Nem igazán szeretnék belemászni a sűrűjébe mert mélyebb elemzést maga a film sem érdemel meg. Ratyi páncélok, középszerű effectek, unalmas akció jelenetek, jellegtelen zene, vontatott történet vezetés. Tenném hozzá a film végén, a nagy harc a Kraken ellen, igazán jól sikerült. Mondhatni látványában kiszolgálta az egész film alatt kielégítetlen igényeket. Ez a fajta ajándék sem volt több üres látványnál, de legalább percekre magával vitt a film. Kellemes szájíz azért nem tud maradni az akció szcéna után, mert pánikszerű gyorsasággal húz a rendező egy vastag nyál csíkot a modern giccs oltárán, és émelygésig mérgez minket a stáblista eljöveteléig.
Odüsszeiát nagyon szerettem kiskoromban, és máig szívesen megnézem. A Clash of the Titans eredetiéről ne beszéljünk, mert az sem lett egy műremek. Tenném hozzá nem rosszabb mint ez, maximum kevésbé kielégítő a mai szemnek a megvalósítás. A Trója egy nagyon majdnem film lett, de igazán felül értékelődik ilyen alkotások után. Azonban a fő példa a sorban a 300, egészen magasra tette a lécet. Látványával új életre keltette az ókort, és festményszerű belassításaival az utolsó percig kényeztette a szemet. A 300 kereken hatvanöt millió dollárból készült, a Tinánok Harca százhuszonötből. Persze részben a stúdió hibája. Transporter 1-2, és Incredible Hulk után végül is a rendező nem árulta magát zsákbamacska módra. Node egy szó mint száz, szeretném bejelenteni az idei első igazi AranyTalicska jelöltet. (Általunk kiosztott legrosszabb film díja lesz). A filmnek nincs min szégyenkeznie, abszolút honorálandó erőt fektettek a nomináció kiérdemlésébe.


10/2